1. Jelenleg is szolgál hadihajó a Balatonon (Tény)
Az 1954-es gyártmányú, felújított és a legmodernebb technikai eszközökkel felszerelt AN-2 típusú aknásznaszád idén hatodik éve teljesít szolgálatot a Balatonon. Jelenlétének céljai között szerepel a katonák hajózási képességeinek javítása erős hullámzás és szélsőséges szélmozgás esetén is, ezeket a körülményeket ugyanis más hazai belvízen nem tudnák gyakorolni a hajós állomány tagjai. További feladatai között szerepel a Katasztrófavédelemmel és egyéb társszervekkel való együttműködés, életmentés és technikai mentés, valamint egyes vízi rendezvények biztosítása. Szintén a Baja tűzszerész hajón szolgáló két fős legénység nyújt támogatást azon vízben talált robbanó testek hatástalanításához, melyeket a fürdőzők találnak nyáron a strandok területén.
2. A Tihanyi-félsziget a XVIII. századig a déli parthoz csatlakozott (Legenda)
Valóban több olyan korabeli térkép létezik (Lázár térkép, Wolfgang Lazius), amelyen a Tihanyi-félsziget egyértelműen a tó déli partjához csatlakozik, sőt olyanok is, amelyen Tihany egy szigetet képez a közepén elhajló, inkább észak-déli tájolású Balatonban. A hibásan elkészülő és kiadásra kerülő Balaton térképek, a korabeli feltárási technikáknak és azoknak a bécsi térképészeknek estek áldozatul, akik a Bakócz Tamás esztergomi érsek által megbízott titkár, helyszíni felmérései során készített térképvázlatait, hibásan illesztették össze halála után. A későbbi török uralom alatt szintén nem volt lehetőség alaposabban feltárni a tó környékét, de annyit sikerült korrigálni, hogy a haditérképeken Tihany már félszigetként jelent meg, igaz a Balaton déli partjához csatolva. A helyzet megnyugtatóan csak a törökök 1688-as kiűzése után kezdhetett rendeződni, amikor újra a keresztény egyház és az általuk megbízott kutatók folytathatták a területek, birtokhatárok és földrajzi viszonyok feltárását.
Wolfgang Lazius - 1557
Lázár térkép - 1528 - Országos Széchényi Könyvtár
3. Világháborús tankok és repülőgépek a hullámsírban (Tény)
1944 és 1945 tavasza között kb. 50-60 repülőgép zuhant a Balatonba. A gépek egy része légiharcban vagy vezetési hiba miatt sérült meg és kényszerült leszállásra, vagy zuhant a Balatonba. Az első ilyen repülőgép egy brit bombázó volt 1944 áprilisában Gyenesdiásnál. A második világháború során Balatonba zuhanó gépek nagy részét a következő néhány év alatt kiemelték, de például egy Junkers bombázót, valamint egy Iljusin Sturmovik csatarepülőgépet, csak 50 évvel a harcok után sikerült biztonságosan felszínre hozni. Még 2003-ban is került elő szovjet vadászgépből kiszakadt motor az alsóörsi nádasból és persze napjainkban is számtalan kisebb-nagyobb alkatrész és akár teljes géptest is pihenhet az iszapban.
4. Világháborús tankok és repülőgépek a hullámsírban (Legenda)
A második világháború során, több mint hatvan különféle típusú repülőgép és egyéb harcászati eszköz veszett a Balatonba. Ezek többsége mára kiemelésre került, de néhány izgalmas, különleges roncs létezésére a mai napig nincs egyértelmű bizonyíték. Több Tihany környékén merüléseket végző búvár esküszik rá, hogy három tigris tank pihen a félsziget környéki iszapba ágyazódva úgy, hogy csak lövegtornyaik állnak ki az aljzatból. Felvételeket még senkinek nem sikerült készíteni róluk, de a legendák szerint, az akkori német haditechnika csúcsát jelentő, egyenként 57 tonnás harckocsikat, a visszavonuló német katonák süllyesztették a tóba miután kifogyott belőlük az üzemanyag, ugyanis nem akarták, hogy a szövetségesek kezére kerüljenek. Szintén a roncskutatók és háborús relikviák rajongóinak álma lenne, a korabeli híradások szerint Szigliget közelében vízbe zuhant, B–24-es Liberator hadászati nehézbombázó megtalálása. 1944 tavaszán a bombáiktól már megszabadult, de légelhárítástól vagy vadászgép támadásban megsérült amerikai bombázók közül több is Magyarország légterén keresztül próbálta meg elérni olasz bázisát sikertelenül és csapódott földbe, vagy talán épp a Balatonba. A misztikus repülő ugyan szerepel az amerikai veszteséglistán, de a roncsok felkutatására eddig főleg pénzügyi okokból nem került sor. Érdekesség, hogy a Magyarországon történt légi közlekedési balesetek listájában viszont nem szerepel 1944-ben Balatonba zuhant Liberator típusú repülőgép.
5. A 17. századig három sziget volt a Balatonban (Tény)
A 13. és 17. század között a tó vízszintje nem csak 6-8 méterrel magasabb volt a jelenleginél, hanem kiterjedése is jelentősen meghaladta a később véglegesedett formát. A történészek szerint a vízszintet mesterségesen emelték meg a 13. század elején IV. Béla utasítására, aki a tatárok ellen szerette volna megvédeni várait a mocsaras területek létrehozásával. A nyugati és északi irányban is jelentősen megnövekedett kiterjedésű vízfelület Tihany, Fonyód és Szigliget csúcsaiból is szigeteket képzett. Az állapotot egészen a törökök kiűzéséig fenntartották. Tavunk jelenleg ismert formáját a 19. század végére, a Sió-zsilip üzembe helyezésével és a mocsaras területek lecsapolásával nyerte el.
6. A Balaton néhol olyan mély, hogy akár egy felhőkarcolót is ellepne (Tény)
Tudjuk, hogy a Balaton átlagos vízmélysége kb. 3 méter. Legmélyebb pontján, a Tihanyi kútnál viszont eléri a 12,5 méteres mélységet, amely már elég annak a texasi felhőkarcolónak az elnyeléséhez, amelynek ötlete egy J.D. McMahon nevű szélhámos fejéből pattant ki a 20. század elején. A leleményes csalók kihasználták a texasi olajláznak köszönhetően ugrásszerű fejlődésnek induló Wichita Falls városka, hírverésre éhes befektetőinek figyelmetlenségét és a tervrajzokon, valamint a szerződésben 480' (480 láb = 146 méter) helyett, mindenhol 480'' (480 hüvelyk = 12 méter) magasságúnak tüntették fel az épületet. A monumentálisnak erős jóindulattal nevezhető végeredmény láttán a dühös befektetők perre vitték a dolgot, de a bíróság tehetetlen volt, hiszen mindegyikük aláírása szerepelt a dokumentumokon. A világ legkisebb felhőkarcolója azóta egyszer ugyan már leégett, de 1986-ban műemlékké nyilvánították és azóta is fogadja a csodájára járó érdeklődőket.
7. Szent László pénze (Legenda)
I. Árpád-házi Szent László királyunk sok győzedelmes csatája között egyszer épp Erdélyben, a tordai hegyek között aratott győzelmet vitézeivel a kunok felett. Menekülés közben a kun vezér gondolt egyet és tarsolyából aranypénzt kezdett szórni az üldöző magyar csapatok elé, erre utasítva megmaradt katonáit is, akik ugyan kétkedve, de teljesítették parancsát. A ravasz terv beválni látszott, ugyanis László lovasai félbehagyták az üldözést és elkezdték összeszedegetni a pénzeket. A király hiába utasította embereit a hajsza folytatására, azokat megrészegítette az arany látványa. A kunok ezt látva felhagytak a meneküléssel és visszafordultak, hogy meglepjék korábbi üldözőiket. Ekkor László az égre emelve tekintetét kért segítséget és kapott is, ugyanis az arany és ezüstpénzek egyszerre kővé változtak. A magyarok megértve az Isteni jelet, újra lóra szállva folytatni kezdték az üldözést és végül kikergették az országból a kun csapatot.
8. Szent László pénze (Tény)
A Szent László pénze néven ismerté vált kőlencsék nem mások, mint a 40-50 millió éve hazánkat borító tengerben élő egysejtűek, megkövesedett maradványai. A 2016-ban az év ősmaradványa címet is elnyerő, óriás eukarióta egysejtűeket övező titkot Balaton-kutatók fejtették meg.
9. Tihanyi Kecskekörmök és a Tihanyi visszhang (Tény)
A kecskekörömként elhíresült fosszíliák, egy évmilliókkal ezelőtt, a Pannon-tengerben élő kagylófaj (Congeria-kagyló) lekopott teknőjének csúcsai, amelyek valóban rendkívül hasonlóak a kecskék patájához. A képződmények főbb előfordulási helyei a Tihanyi-félsziget, Szántód és Fonyód. A kapcsolódó mondát többek között Garay János (Balatoni kagylókból) és Babits Mihály (A második ének) is feldolgozták műveikben. A tihanyi Visszhang-dombon elkiáltott szavak, visszaverődnek a kb. 300 méterre álló apátság faláról. A Tihanyi visszhang jelenség mára sokat gyengült az echókő és az apátság közé ültetett fák megerősödő lombozata miatt, de ködös, párás időben, ma is jól tapasztalható a jelenség.
10. Akár háromezer éves műkincsek is lapulhatnak a balatoni iszapban (Legenda)
2005-ben Szántódnál egy olyan faragott faoszlopot találtak a kutatók, amely a Krisztus előtti második században készülhetett. Sokkal régebbi, akár bronzkori leletek is lapulhatnak a tó fenekén, állítják azok a kutatók és búvárrégészek, akik régóta vizsgálják a Balatont, de elsősorban forráshiány és a szigorú engedélyeztetések miatt egyelőre kevés a kézzelfogható eredmény. A tó vízszintje korszakonként sokat változott, így kerülhettek például víz alá Balatonalmádi és Örvényes környékén olyan római kori épület-és útmaradványok, amelyek egykor a felszínen voltak. Amíg nem kerül nagyobb hangsúly a tó medrét célzó kutatások finanszírozására, sajnos meg kell elégednünk azzal a néhány kerámiadarabbal és középkori hajómaradvánnyal amelyek már előkerültek a balatoni mederfenékről.