A 19. század végén id. Lóczy Lajos kezdeményezésére, széleskörű tudományos program indult a Balaton tanulmányozására. A kutatás 28 éve alatt a Balaton vált a világ egyik legrészletesebben elemzett földrajzi területévé. Következő utazásunk a föld mélyén rejlő tektonikus lemezektől, titokzatos barlangokon és forrásokon keresztül, a badacsonyi bazaltorgonákig tart. Lássuk mit tudunk eddig…
Fotó: Pixabay-Elstef
Nagy sikerű sorozatunk első részének folytatásában (A Balatont tápláló erők 1. rész: Víz), most kedvenc tavunk kialakulásának geológiai érdekességeit mutatjuk be. A Balaton keletkezésével kapcsolatban több elmélet is létezik és tekintve, hogy évezredekkel dobálózunk, nem mindegy melyiket fogadjuk el alaptézisként. Egyesek kb. 25 ezer évvel ezelőttre teszik a vízzel borított medence kialakulását, mások szerint a meder kimélyülését eredményező kéregmozgások „mindössze” 15 ezer éve mentek végbe és csupán ötezer éve állt össze a területet jellemző sekély tórendszer, a mai Balaton egységes vízfelületévé.
Fotó: Wikipédia, id. Lóczy Lajos
A Balaton típusa geológiailag a Velencei tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű. A meder a földtörténeti középkorban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre szakaszos süllyedés eredményeként. Az ős-Balaton jóval nagyobb és magasabb vízállású volt a mai értelemben vett Balaton tavunknál. A mai Somogyi és Zalai területek nagy részét víz borította, Tihany sziget volt, a tó mélysége pedig átlagosan 90 méter lehetett. Ide kívánkozik a közismert balatoni kecskekörmök legenda gyors ismertetése Tókirály, meseszép királylány és kecskegyilkos óriáshullámok nélkül. A pleisztocén korszak magas vízállása alámosta a tópartot, ahonnan kioldotta a Congeria-kagyló faj meszes üledékes héját, amely ellenállt az évezredeknek és időközben felvette a jellegzetes kecskeköröm formát.
Fotó: Alpenfossil.at, A kecskekörmökként ismertté vált Congeria kagyló
Fotó: Nekem a Balaton
Viszonylag közel a Balaton vonalához találkozik az eurázsiai és az afrikai kőzetlemez és bár nem ez az elfogadott verzió a német Plattensee elnevezés kialakulására, érdekes egybeesés, hogy a német platten szó a sekély mellett lemezt is jelent. Magyarországon csak kb. egyszer van egy évszázadban komolyabb, 6-os vagy erősebb rengés, de az ennél jóval kisebb erejű földmozgások százas nagyságrendben fordulnak elő a jelentősebb törésvonalak mentén. Az eddigi legerősebb, 6,3-as rengés Komáromot rázta meg 1763-ban, melyben a város egyharmada elpusztult.
A holocén alatt zajló gyakori vízszint és kiterjedés változások, állóvizeink közül a Balaton esetében vizsgálhatók a legjobban, igaz keleti és nyugati medencéje nem egy időben jött létre. Számtalan ma is közismert és kedvelt természeti kincsünket köszönhetjük a Balatonnak, illetve a kialakulása során közreható erőknek. Az egykori Pannon-tó területén az aktív vulkáni tevékenység nyomán számos gejzír tört fel a mélyből. Ezek alakították ki többek között a Tapolcai-tavasbarlang üregeit és a Tihanyi-félsziget gejzírkúpjait is.
Fotó: Nekem a Balaton
Fotó: Pixabay-travelspot
A Keszthelyi-hegységtől egykor lépcsősen süllyedésnek induló aljzat a közelben hidegebb (vonyarcvashegyi Erzsébet-forrás, gyenesdiási János- és Festetics-források, balatonfüredi Siske- és Kéki-források, csopaki Nosztori-forrás stb…) távolabb melegebb termálkarszt tározókat hozott létre. A terület déli része, az un. Balaton vonal alatt nagyobb hőmérséklet és gáztartalom jellemzi a rétegeket (pl. zalakarosi termálkarszt). A vulkáni tevékenység nemcsak a mélyben hozott létre maradandó értékeket a jelen kor embere számára. Ki ne ismerné és szeretné a Balaton-felvidék tanúhegyeit, amik 3-4 millió évvel ezelőtti kitörések nyomán alakultak ki és koptak az idők során a ma is ismert formákra.
Fotó: Fortepan-Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ-Váti felvétele, Zalakaros
Fotó: Nekem a Balaton
Ha a balatoni geológia és földtan önmagában nem tartogatott elég érdekességet az eddigiekben, akkor látogassunk el Balatonfőkajárra, ahol megtapinthatjuk Magyarország legidősebb felszíni kőzetrétegét, melyben egyúttal megtalálhatók a több mint 400 millió éves, hazánk legősibb ismert élőlényeinek számító graptoliták fosszíliái is. A különös földönkívüli faj egyedeire emlékeztető növényszerű lények, gyors evolúciójuknak köszönhetően sokáig fennmaradtak. Különös megjelenésük miatt kezdetben hieroglifáknak, nem szerves ásványoknak, vagy növények lenyomatának gondolták ezeket a különös kolóniaképző állatokat.
Fotó: Ancient World
Fotó: Wikipédia, 400 millió éves kvarcfillit kőzet a balatonfőkajári Somlyó-hegyen
Láthatjuk, hogy a mai rohanó világ embere által kissé talán alulértékelt geológia tudománya, emberi ésszel nehezen felfogható térbeli és időbeli távlatokba enged betekintést. Járjunk mindig nyitott szemmel és tiszteltjük azokat a természeti csodákat, amelyeket évmilliók történelme hagyott ránk.
források: kdtvizig.hu, nyuduvizig.hu, wikipedia, balatonimuzeum.hu, tankonyvtar.hu, vpf.vizugy.hu, sulinet.hu/oroksegtar
